Nagyon kedves és érdeklődő közönségnek tartottam előadást Győrszemerén a stressz negatív hatásairól.

Miről is szólt az előadás?

Legelőször is az volt a fő témánk, hogy hogyan befolyásolja a stressz az életminőségünket.

A stressz tulajdonképpen egy fiziológiai válaszreakció a testtől, amikor vészhelyzetet érzékel. Célja az energia összpontosítása.

Van pozitív stressz és negatív stressz.

A pozitív, azaz eustressz jellemzői:

  • ösztönző,
  • segíti küzdelmeinket,
  • kihívást, késztetést jelent,
  • életvédő funkcióként működik.

Eustressz esetén az esemény megtörténte után rövid időn belül a test visszatér a megnyugtató egyensúlyi állapotába.

A negatív stressz, azaz distressz jellemzői:

  • hosszabb ideig fennáll,
  • túlzott,
  • kontrolálhatatlan

Az esemény megtörténte után rövid időn belül a test nem tud visszatérni a megnyugtató egyensúlyi állapotába.

A negatív stresszt olyan problémák okozzák, amelyekkel szemben

  • tehetetlenséget
  •  gátoltságot
  •  félelmeket
  •  cselekvésképtelenséget érzünk.

Ha a stressz állandósul, krónikus stressz állapot jön létre, ami többféle megbetegedést is maga után vonhat. Például

  • szív-és érrendszeri betegség
  • emésztőszervi panaszok, fekélyek
  • daganatos betegségek, allergia, autoimmun betegségek
  • szexuális működészavarok
  • légzőszervi panaszok
  • izom- és csontrendszerbeli fájdalomtünetek, ízületi gyulladás

Érdemes tehát nagyon odafigyelni a jelekre, és a stresszkezelési módokat komolyan venni.

A negatív stressz tünetei

  • túlterheltség érzés, erőtlenség
  • állandó idegeskedés
  • türelmetlenség, ingerültség
  • életkedv csökkenése
  • immunrendszer romlása
  • fogékonyság a betegségekre.

A közönség nagyon aktív volt, így az előadás egy idő után interaktívvá vált.

Kutatások

Mutattam pár kutatási eredményt Dr. Selye János és Kopp Mária munkásságából. Megnéztük a stresszkeltő életesemények értékelését is Holmes és Rahe kutatása alapján. (Ezen a listán a házastárs halála és a válás az első két helyen szerepel, mint stresszkeltő életesemény.)

Stresszorok

Azt is megbeszéltük, hogy bár vannak olyan életesemények, amik mindenki számára stresszkeltők (a szakirodalom szerint ezek a stresszorok), nem egyformán reagálunk a stresszre. S vannak olyan esetek is, amik egyik embernél eustresszt idéznek elő, a másiknál distresszt. Tulajdonképpen minden olyan helyzet lehet sresszor, amit az egyén veszélyesnek ítél meg.

Önfejlesztéssel tudunk azon dolgozni, hogy egyre kevesebb tényező tudjon negatív stresszt okozni számunkra.

Stresszoldás

Beszéltünk arról is, hogyan tudjuk jobban kezelni az életünkben előforduló stresszhelyzeteket. Megnéztünk pár stresszoldó technikát, immunerősítő folyamatot, s nem utolsó sorban beszéltünk az érzelmi rugalmasságot segítő fejlődési lehetőségekről, köztük az önismeret fontosságáról.

Összesítve az előadás anyagát megállapítottuk, hogy nem a stresszel van baj, hiszen mint láttuk, a test stressz-reakciója a túlélésünket szolgálja. Ahogy régen mondani szokták, üss vagy fuss. Ehhez pedig nagy energiákra van szükség, amit a test így tud biztosítani. A gond abból van, ha ez a készenléti állapot megmarad, a test nem tud ellazulni. Hiszen a mai modern korban sok olyan helyzet van, amikor nem tudunk sem elfutni sem ütni.

Ezért nagyon fontos, hogy komolyan vegyük a stresszkezelés módszereit.

Fizikai síkon – a testet ért hatások kezelésével (a feszültség levezetése pl. sport, relaxáció, ritmikus mozgás, nevetés) és az immunrendszer erősítésével.

Érzelmi síkon – a stresszhez való viszonyulás fejlesztésével.

Köszönöm a közönségnek a figyelmet és az aktív részvételt!