Többen kérdezték, hogy milyen helyzetekben segíthet a családállítás. 

A gyors és egyszerű válasz: szinte minden problémás szituációban lehet értelme a családállításon ránézni a helyzetre. Az állítást kérő más szemszögből, kicsit kívülről tekint rá a kérdéses konfliktusban szereplő személyekre és a köztük kirajzolódó dinamikákra. Hiszen ahogy Einstein is mondta: „A problémákat nem lehet megoldani azon a tudatossági szinten, amelyen keletkeztek.” Nos, a családállítás biztosít egy magasabb szintű rálátást a helyzetre.

Életünket nagy részét tudattalan mintázatok mentén éljük. Ezeket a mintázatokat sokszor őseinktől „hoztuk”.

Rengeteg szokás, nézőpont, hitrendszer öröklődik generációról generációra látható módon. Számtalan esetben pedig rejtve, észrevétlenül élünk hasonló gondolati, érzelmi minták mentén, mint felmenőink. A családállításon ezekre a ráláthatunk, s megnézzük mit lehet tenni a változás érdekében.

De hogy ne csak általánosságban beszélgessünk, nézzünk néhány konkrét problémafajtát a teljesség igénye nélkül:

Munkahelyi gondok 

A visszatérő problémák esetén esélyes, hogy valamilyen negatív mintázatot követünk. Sok esetben állhat önszabotázs a háttérben. Nem engedem meg magamnak a sikert, mert akkor sokkal jobb életet élnék, mint az őseim, vagy nem akarom nagyon túlszárnyalni a szüleimet, mert félek (általában nem tudatosan, hanem mélyen, legbelül), hogy az nem esne jól nekik. Rengeteg alkalommal előfordul, hogy tudattalanul olyan szolidaritást vállalunk másokkal, amit ők nem kértek.

Ez persze nagyon furán hangzik, tudom. De ahogy már korábban is írtam, a lélek szintjén az összetartozás igénye sokszor sokkal erősebb, mint az egyéni siker. Mert mélyen belül arra vágyunk, hogy tartozzunk valahova, hogy szeressenek bennünket. Sőt, ha jobban belegondolunk, nagyon hosszú ideig nem az egyediség volt a fontos. A család és a közösségek sokkal nagyobb szerepet töltöttek be az emberek életében. S az emberek korábban inkább a közösségekhez tartozás révén definiáltak magukat. Az individualizmus kora nem olyan régen köszöntött be.  A siker hajszolása is sokszor a külvilág nyomásából jön. De, mint mindenben, ebben is meg lehet találni a középutat, s egyedileg megnézni, hol az egyensúly a siker és az összetartozás utáni vágyban. Természetesen mindeniknél máshol, ahogy mindenkinek mást jelent e két fogalom. 

Sokszor az is előfordul, hogy azért jönnek elő újra és újra a munkával, előrejutással kapcsolatos problémák, mert nem azt csináljuk, amit szeretnénk. Több sikeresnek mondott emberről is kiderült, hogy a szülei irányították az adott szakmai pályára, pedig ő valami egészen mást akart csinálni. Sok év után aztán azt veszi észre, hogy hiába az anyagi bőség, a szakmai siker, valami mégis hiányzik, s érthetetlen üresség és szomorúság szorítja szívét, miközben sokan irigylik. Máskor pont ellenkezőleg érvényesül a hatás: éppen azért nem boldogul az illető az adott pályán, mert nem ő választotta. S még ennél is bonyolultabb, amikor ennek nem is vagyunk tudatában. Mert a szüleink látszólag nem szóltak bele a pályaválasztásunkban, valójában mégis.

Ezt Carl Gustav Jung így fogalmazta meg:

„Semmi sincs lelkileg erőteljesebb hatással a gyermekekre, mint a szülők meg nem élt élete.”

De soha nem késő rálépni a saját utunkra. Én magam már jóval negyven fölött választottam új pályát, ami boldogabbá tesz és segít a kiteljesedésben.

Anyagi problémák

Ez a kérdésterület szorosan összefügg az előzőben tárgyalttal. Az anyagi problémák gyökéroka is kereshető a múltban, vagy a családból jövő hitrendszerekben. A fentiekben már néztük azt az esetet, ha valaki nem tud sikereket elérni, azaz nem jön be elég pénz, mert nem azzal foglalkozik, amit szeret. Találkoztam viszont ennek az ellenkezőjével is. Amikor az illető imádta a hivatását, csak éppen alig tudott megélni belőle. Talán nem is meglepő, hogy volt olyan hitrendszere, hogy aki szereti a munkáját, annak nincs joga pénzt kérni érte.

Az anyagi területen lehet egy másik jellemző gond, amikor bőven jön be pénz, csak valahogy mégis elfogy, és nem sikerül a vágyott biztonságot megteremteni például némi tartalék képzéssel. Ilyenkor is lehet a háttérben összefonódás valamely ősünkkel, és akár rossz befektetési döntések, akár túlköltekezés hatására ugyanazt a bizonytalan helyzetet, vagy épp a kiszolgáltatottság, igazságtalanság érzést éljük meg, mint amit az ősünk korábban. Erről konkrét példát is mutattam be egyik előző cikkemben.

Nehéz döntések

Döntési helyzetekben is segítségül hívhatjuk a családállítást. Például, ha nem tudunk elhatározásra jutni a lehetőségek közül, legyen az iskola, munkahely, vállalkozási terület, vagy akár lakóhely választás. 

Persze, ha valaki folyamatosan olyan helyzetbe kerül, hogy elakad, és nem tud dönteni, akkor az nem egy egyszeri családállítás témája. Ilyenkor egy hosszabb folyamat során az önbizalmát kell növelni, a személyiségét fejleszteni. De érdemes belevágni, mert egyre jobban tudjuk élni a saját életünket.

Következő cikkemben írok még néhány tipikus problémát, amiben segíthet a családállítás módszere.

Te is tapasztaltál olyan hátráltató vagy gondot okozó helyzeteket az életedben, amelyek újra és újra megjelennek és látszólag megmagyarázhatatlanok? Érdekel a megoldás?

Gyere el a következő családállításra. Kattints ide a jelentkezéshez!