Előző cikkemben megnéztünk néhány problémakört, aminek megoldásában a családállítás segítséget nyújthat. Mai cikkemben a párkapcsolat témáját járom körbe.  

Ahogy már korábban írtam, Bert Hellinger azzal a feltételezéssel élt, hogy létezik egy családi lélek, aminek hatása generációkon keresztül megmutatkozik.

A legújabb epigenetikai kutatások pedig be is bizonyították, hogy az ősöket ért trauma sok esetben kihat a leszármazottak életére.

Nagyszüleink, dédszüleink szenvedései tudattalanul hathatnak a mi jelenünkre. A párkapcsolati problémák hátterében is sokszor felfedezhető az ősöktől jövő mintázat.

A párkapcsolati kérdések rendkívül összetettek és bonyolultak. Rengeteg hatás, elvárás, irányzat hat a mai kapcsolatokra, nem csoda, hogy nehéz manapság jól működtetni egy házasságot.

A párok életében rengeteg problémát okoznak a szülőktől, nagyszülőktől átvett viselkedésminták. Sőt, nemcsak a családból átvett hitrendszerek, hanem a társadalmi minták, a média által sugallt ideálok is nagymértékben befolyásolják a kapcsolatunk dinamikáját. S ha ezeknek nem vagyunk tudatában, akkor nagy bajt okozhatnak. A jó hír, hogy tudatos odafigyeléssel, önismereti folyamattal, új kommunikációs technikák tanulásával felül lehet írni a kívülről jövő mintákat. Ki lehet alakítani olyan kapcsolati működést, amit mi magunk választunk, nem pedig csak tehetetlenül vergődünk benne. De ez komoly elhatározást és befektetett energiát igényel.

Még mindig sokan ringatják magukat abban a tévhitben, hogy csak meg kell találniuk a nagy Ő-t, és onnantól kezdve minden szép és jó lesz. Sajnos a média is ezt az elképzelést erősíti nagyon sok romantikus filmmel. Ez nagy tévedés! A kapcsolat első pár évére talán igaz, hogy a szerelem minden problémát megold. De egy hosszútávú, tartós, boldog kapcsolat nem ajándék, hanem a befektetett munka kiérdemelt eredménye! 

A „boldogan éltek, míg meg nem haltak” ideája nagyon erősen él bennünk, sokszor tudattalan szinten. Ez miért baj? Azért, mert aki mélyen belül abban hisz, hogy a nagy Ő-vel nincsenek gondok, csak felhőtlen boldogság, az hajlamos a kapcsolatban felmerülő problémákra meneküléssel reagálni, ahelyett, hogy megoldást keresne. Nagy Ő-nek nem születik az ember, de azzá tud válni.

Sokszor azonban más okok is meghúzódhatnak a kapcsolati problémák mögött. Például az őseink életében előfordult, hogy nem köthettek szerelmi házasságot. Egy ilyen trauma lenyomata továbbadódhat a leszármazottaknak, bonyodalmat okozva a szerelmi életükben.

Szintén negatív minta, hogy a férfiaknak szabad volt félrelépni, de a nőknek nem. Nagyanyáinknak ezt el kellett tűrni, de attól még sokan szenvedtek miatta. Az ő szenvedésük szintén kihathat a későbbi generációra.

Sok házasság akár szép is lehetett volna, de az élet közbeszólt. Női felmenőink közül sokan megözvegyültek a háborúk miatt. Férfi nélkül kellett boldogulniuk, megélni, gyerekeket nevelni. Az ő életük nyomán kialakult az erős nő mintázata, aki egyedül is mindent megold. Ez sokszor jó, csak egy férfi esetleg feleslegesnek érzi magát az erős nő mellett.

Generációról generációra továbbadódik az is, hogy egy férfi hogyan viszonyul a nőhöz. Tud-e felé tisztelettel, megbecsüléssel fordulni? Elfogadja-e egyenlő társnak? Ezek nehéz kérdések. Sok esetben előfordul, hogy a férfi szeretne tisztelettel fordulni a párja felé, de a viselkedésében mégis felszínre tör az ősöktől jövő elnyomó mintázat. S ez komoly problémát okoz a párkapcsolataiban. 

A fent bemutatott viselkedésmintázatok romboló hatására is rá tudunk látni a családállításon, ki lehet lépni az ismétlés kényszeréből és el tud kezdődni újfajta kapcsolati dinamika kialakulása.

A családállítás lehetőséget ad arra, hogy más nézőpontból megvizsgáljunk egy adott helyzetet.

Amikor bele vagyunk ragadva egy problémakörbe, akkor sokszor ez a kívülről rátekintés tud lenni egy olyan mozgatórugó, ami végre kiránt a körből és új pályára állít bennünket.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a családállításnak nem az a célja, hogy felelősöket keressünk életünk problémáiért. Nem hibáztatjuk az ősöket az elakadásainkért, hanem azáltal, hogy „elismerjük azt, ami van”, lehetőséget teremtünk magunknak, hogy a saját utunkat járjuk.

Ahogy Hellinger fogalmazott: „…alávetem magam a nagyobb összefüggéseknek anélkül, hogy elemezném őket…”

A családállítás legnagyobb ereje az elfogadásban rejlik. Ha elfogadod azt, ami van, szabaddá válsz és rengeteg új lehetőség nyílik meg előtted.

Ha Te is szeretnél rálátni az örökölt mintáidra, szerettel várlak a következő családállításon. Ide kattintva tudsz jelentkezni.