November végén két tréner kollégámmal közösen tartottunk egy 2 napos tréninget. A jó hangulatban és közvetlen légkörben zajló tréning sok felejthetetlen pillanattal ajándékozott meg. Megtisztelő volt az a bizalom, amivel a résztvevők felénk fordultak, és meghatóak voltak az őszinte megnyilatkozások.

Még jó darabig hatása alatt voltam az ott kialakult légkörnek.

Ennek kapcsán elgondolkodtam azon, hogy mi tud olyan varázslatos lenni a tréningekben.

Utazás az ismeretlenbe

Minden tréning olyan, mint egy izgalmas utazás. Van, mikor a helyszín változik, van mikor az emberek, s van mikor a klíma más. De egy dolog állandó: mindig egy új élménnyel ajándékoz meg.

S akikkel épp együtt utazunk, azokkal kialakul egy közös élmény, egy megtapasztalás. A megélt hatások mélysége persze változó. Vannak könnyű túrák, s vannak erős hegymenetek. Néha pedig veszélyesnek tűnő szakadékok is utunkba kerülhetnek. De pont attól izgalmas, hogy ezt legtöbbször nem látni előre. Mindig jöhet valami új fordulat, ami nem szerepelt az előzetes tervben.

De a tréning nem csak a trénernek utazás, hanem a résztvevőnek is. Egy olyan kirándulás, ahol egyre közelebb kerülhet bensőjéhez az, aki meg meri engedni magának. Egyre inkább ráláthat cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóira is. S ezután már akár változtatni is tud, ha szeretne.

Miben más a coaching, mint a tréning?

A coaching során gyakran vannak olyan mély megnyílások, amire csoportban nem mindenki képes. Az őszinte kitárulkozásnak általában meg is van a jutalma, rendszerint felismerések formájában.

Ugyanakkor a tréningek során óriási megtapasztalás az, hogy másoktól tükröt kapunk önmagunkról. Mivel a tréningen általában kialakul egy „csoportbizalom”, azonnal észlelhetjük, hogy viselkedésünk, megnyilvánulásunk milyen hatást vált ki másokból. Ez a hétköznapokban ritkán adatik meg, mert kevés az olyan őszinte és támogató közeg, amiben minden elvárás nélkül tudunk létezni.

Kockázat nélkül

A tréningen nincs „tétje” a viselkedésünknek. Nem múlik rajta a sikerünk, a kapcsolatunk, a fizetésünk… Emiatt sokkal felszabadultabban lehetünk benne a szituációkban, adhatjuk önmagunkat. Persze van, akinek ez gyorsan megy, s van, akinek több időre, türelemre van szüksége. De épp az egy másik szépsége a tréningnek, hogy semmi sem kötelező. Nincs elvárás, mindenki csak annyira nyílik meg, ami neki még biztonságos, és elfogadható. Talán pont ezért sokszor hamar feloldódnak a résztvevők, és tartalmas beszélgetések alakulnak ki.

Azt is öröm látni, hogy némely tréningen mennyire elfogadók, és megértők tudnak lenni az emberek, miközben mindenhonnan azt hallani, hogy milyen önző és manipulatív a mai társadalom.

A tréningeken alapszabály, hogy nem ítélkezünk, és nem nevetjük ki egymást, de valahogy nagyon ritkán esik meg, hogy erre figyelmeztetni kell valakit. Minél őszintébb egy közeg, annál magától értetődőbb ez az elfogadás.

Felismerések tere

A tréning nagyon jó alkalom arra is, hogy rálássunk mások világára, jobban megismerjük a saját határainkat, s egy picit elkezdjünk változni azokon a területeken, ahol azt jónak látjuk.

Mindezt biztonságos közegben, baráti hangulatban, saját élményeken keresztül tesszük. Sok felismerés szokott születni a tréningeken önmagunkról, másokról, a kapcsolatainkról, félelmeinkről és a lehetőségeinkről.

A tréningeken sok gyakorlat van, ami segíti a figyelem fenntartását, és a saját megtapasztalás sokkal maradandóbb, mint bármilyen érdekes előadás. Ezért az elméleti tudnivalót is megélt élményekhez kötjük.

Érdekes felszabadulást szokott hozni az a felfedezés, hogy másoknak is hasonló problémái vannak. Ez egy kicsit össze is köti a részvevőket, és ebből merítve segítik egymást és önmagukat egyaránt.

Sokszor megesik, hogy a közös élmény és a hasonló probléma olyan szoros kapoccsá válik a résztvevők között, hogy a tréning után is megmarad a kapcsolat, s akár barátság is születik.

A lélek tánca

A gyakorlatok során az érzelmek jobban meg tudnak mutatkozni. A jobb agyfélteke nagyobb szerepet tud kapni, a kognitív működés kissé háttérbe szorul. Tapasztalásokkal, megélésekkel tudjuk az érzelmeinket megközelíteni.

A tréningen gyakran alkalmazunk szituációs játékokat. Ezek lehetőséget nyújtanak őszintébb, nyíltabb érzelemkifejezésekre. Az asszociációk segítségével pedig jobban hozzáférhetővé válnak a tudattalan tartalmak is. Ezért olyan dolgok is felszínre jöhetnek, amire maga a szereplő is rácsodálkozik.

Az önfeledt játék szabadsága megnyitja a „lélek kapuit”, ezért nem fogom megunni sohasem.