Boldogsággal töltött el, hogy sokan eljöttek a „Hogyan neveljünk boldog és sikeres gyermekeket” című előadásomra, melynek a győri Generációk Háza Művelődési Központ adott otthont 2020. 03.05-én, amit ezúton is köszönök.

Az előadáson többek között az alábbi kérdésekkel foglalkoztunk:

  • Mitől boldogok a gyerekek?
  • Mi a fontosabb, a teljesítmény vagy a kreativitás?
  • Mik azok a képességek, amik sikeressé teszik a gyermeket? 
  • Hogyan fejlesztheti jól a szülő a gyermekét? 

Méghozzá úgy, hogy a gyermek ne csak túlélje, hanem élvezze is a gyerekkorát!

Jó volt látni, hogy sok szülőt érdekel a gyermekének sorsa, a jövője, a lehetőségei. S ezért hajlandók tenni is, tanulni is, áldozni a szabadidejükből is.

Minden tiszteletem azoké a szülőké, akik nemcsak a gyermekük fizikai szükségletéről igyekeznek gondoskodni, hanem szívükön viselik gyermekük lelki jólétét is. Igyekeznek megteremteni a fejlődésükhöz szükséges harmonikus környezetet, noha ez elég sok többlet időt, energiát követel tőlük.

Szülőként magam is tapasztaltam, hogy sokszor elég komoly kihívás megfelelni korunk követelményeinek, megtartani a saját egyensúlyunkat, s közben egészséges lelkületű gyermekeket nevelni.

Ehhez szerettem volna támogatást adni az érdeklődő szülőknek, hiszen osztom Andrew Matthews véleményét, miszerint „A boldog és sikeres gyerekek megtanulják megnyerni a saját csatáikat…”

Ha az első 10 ( -20) évben jól csináljuk, akkor később már nem kell aggódnunk amiatt, hogy megállják-e a helyüket a gyermekeink az életben.

Hiszen a legtöbb szülő azt szeretné, ha a gyermeke felnőttként is boldog és sikeres lenne.

Csakhogy a rengeteg információ közül sokszor elég nehéz kihámozni, hogy mivel teszünk jót.

Az előadáson egy lehetséges utat igyekeztem bemutatni, ami a megfelelő irányba vezet.

Először egy kicsit elgondolkodtunk azon, hogy vajon mit tudnak nálunk jobban a dánok?

Miért pont a dánok?

Azért, mert Dánia az ENSZ boldogságfelméréseiben az elsők között van (Dánia 3. – Mo. 69. – 2018-as adat), ugyanakkor a gyerekek tanulmányi eredményei a PISA-teszt alapján az OECD országok átlaga feletti (Mo. átlag alatt volt a 2018-as adatok alapján).

A valószínűsíthető ok, amiért a dán gyerekek nem csak boldogok, hanem sikeresek is, hogy a dán oktatásban kiemelt hangsúlyt kapnak a következő tényezők:

  • közösségépítés
  • empátia oktatása
  • konfliktuskezelés
  • érzelmek felismerése
  • problémák közös megbeszélése.

(Akit bővebben érdekel a téma, Iben Sandahl pszichoterapeuta Gyereknevelés dán módra című könyvében bővebben olvashat róla.)

A fent felsorolt elemek mind az érzelmi intelligenciához kapcsolódó készségek.

Ezek után még megismerkedtünk pár kutatás adataival, amik arról szóltak, hogy az érzelmi intelligencia fejlesztése hogyan járul hozzá a sikerességhez és a boldogabb élethez.

Mindezen előzmények után a közönség egyetértett velem abban a következtetésben, hogy az érzelmi intelligencia fejlesztése egy kecsegtető és járható útnak bizonyul, amelyen haladva sokat tehetünk a gyermekeink boldogsága érdekében.

Ennek megfelelően átbeszéltük, hogy – addig is, amíg a magyar iskolarendszer a dán példához hasonló hatékonyságot eléri, – mit tehetünk szülőként a gyermekünk érzelmi intelligenciájának fejlesztésére.

Néhány példa fejlődési korszakonként a teljesség igénye nélkül:

Óvodás kor

  • Mese olvasás
  • Szabad játék
  • Sok mozgás
  • Érzelmek kifejezése
  • Családi történetek

Kisiskolás kor

  • Mese olvasás, olvastatás
  • Játék
  • Sok mozgás
  • Érzelmek kifejezésének támogatása
  • Közösségbeli szerep támogatása
  • Művészeti munkák

Kiskamasz kor

  • Közösségbeli szerep támogatása
  • Csoportos játékok
  • Érzelmek kifejezésének támogatása
  • Sok beszélgetés, figyelem
  • Művészetek
  • Történetek megbeszélése, kitalálása
  • Olvasás együtt

Kamasz kor

  • Megértés, elfogadás, szeretet
  • Közös tevékenység
  • Sport
  • Művészetek
  • Közösségbeli szerep támogatása
  • Példakép biztosítása

Mindezek mellett nem szabad elfelejtenünk, hogy minden korban fontos szükséglet a gyermek számára:

  • Biztonság
  • Kötődés
  • Gondoskodás
  • Elfogadás
  • Szeretet

S amit még ezen túl megtehetünk a gyermekünk érdekében:

  • Példamutatás
  • Saját EQ fejlesztése
  • Segítség kérés, ha kell

Mindeközben nagy segítséget nyújt, ha a következő társakat választjuk útitársnak:

  • Türelem
  • Elfogadás
  • Megértés

De ezeket az erényeket nem csak a gyermek felé, hanem önmagunk felé is gyakorolnunk kell!

Ne célozzuk meg a tökéletes szülő szerepét, érjük be az „elég jó szülő” minősítéssel!

Nagy hibát nem véthetünk, ha Rudolf Steiner szavait mindig szem előtt tartjuk a nevelés során:

„A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani.”

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!