Füstbe ment terv…

Röviden így lehetne jellemezni az elmúlt 1 hónapomat. Tudom, nem vagyok ezzel egyedül. Sokan járunk most ugyanabban a cipőben.

Mégis, sokféleképpen éljük meg ezt a helyzetet. Kinek itt nyom ez a cipő, kinek ott. S vannak páran olyanok is, akiknek illik a lábára. Nekem bizony nyomott. Több helyen is. De nem akartam észrevenni. Próbáltam úgy tenni, mintha az én lábamra szabták volna. Erős akartam maradni. Igyekeztem az új cipőben járni, sőt táncolni! Hisz tudok én pozitívan gondolkodni! Meglátni minden helyzetben, hogy mit kell tanulnom. Küzdöttem, és erőlködtem. Nagyon. Végül is coach vagyok! Tudnom kell kezelni a helyzetet. Hogy segítsek másoknak, ha magamnak sem tudok? Ilyen és hasonló gondolatok kavarogtak a fejemben, miközben egyre kedvetlenebb és erőtlenebb lettem.

Ráadásul a Facebook-on megjelenő post-ok, amik arra bíztattak, hogy használjam ki minél jobban az otthon töltött időt, így tornázzak, úgy tanuljak, emígy készítsek kovászt, amúgy éljek a hobbimnak, és a többi jó tanács, nem segítetek. Sőt rontottak a helyzetemen.

– Lám, lám, mindenki képes megtalálni a maga örömét még ezeken a nehéz napokon is, csak te nem! – súgta a fejemben egy csúfondáros hangocska. Csak halkan, hogy más meg ne hallja. De ahhoz elég hangosan, hogy én vacakul érezzem magam tőle.

S persze, én bedőltem. Elhittem, hogy kevesebb vagyok, mint mások, hogy nem vagyok elég erős, nem vagyok elég jó, nem vagyok…

Nem sorolom tovább. A csúfondáros hangocskám nagyon kreatív tud lenni. S el is érte a célját, vég nélkül ostoroztam magam.

Aztán egy hajnalon (talán még aludt a kis gonosz hang) megszólalt egy csengő a fejemben.

– Hahó! Ébresztő! Mit csinálsz?

Ez volt a fordulópont számomra. Egy pillanat alatt rádöbbentem, hogy pontosan a szöges ellentétét csinálom annak, amit tanítok a hozzám fordulóknak!

Mit is teszek? Meg akarom változtatni azt, amit érzek!

S mit tanítok? Azt hogy először fogadd el, amit érzel! Fogadd el azt, ami van!

Nagyot koppantam, mikor erre rájöttem. Több év tanulás után is visszazökkentem a régi viselkedésmintámba. (Mentségemre legyen mondva, hogy ilyen helyzet még nem volt a gyakorlásra.)

Azt akarom érezni, hogy erős vagyok, ura vagyok a helyzetnek, megoldom.

De közben gyengének és erőtlennek érzem magam és szorongok a jövő miatt.

Mikor erre rádöbbentem, akkortól tudtam igazán szembenézni a helyzettel. Igaz, a totális mélypont ezután következett. Mikor elfogadtam, hogy igenis félek, igenis vannak bennem szorongások, igenis fáj, hogy semmi nem úgy alakult, ahogy terveztem. Bizonytalan a jövőm, a munkám, az anyagi helyzetem, s ki tudja még mi minden. Rá kellett jönnöm, hogy több év önismereti munka után még mindig többször előfordul, hogy elakadok, hogy gyenge vagyok, hogy tanácstalannak érzem magam. De ez is én vagyok. Ez az énem is szeretetért kiált!

S akkor megengedtem magamnak, hogy átéljem azt, amit valójában érzek. Odaültem magam mellé a gödörbe. Egy kicsit nyalogattam a sebeimet, megmártóztam a fájdalomban. Elgyászoltam az elvesztett lehetőségeket, a meg nem élt programokat, a lemondott találkozásokat, a füstbe ment terveket. Előjöttek gyerekkori sérelmek, transzgenerációs traumák is. Szembe kellett néznem mindegyikkel. Lementem a mélybe, s átéltem az összes veszteség minden fájdalmát. Jó darabig eltartott.

De egyszer csak vége lett. Kisütött a nap, s újra erősnek éreztem magam.

S már nem félek a holnaptól. Újra van energiám, ismét vannak terveim. S már nem akarom elnyomni a gyenge énemet. Tudom, hogy bennem van, hozzám tartozik. Mindig velem van, így vagyok teljes. Úgy érzem, több lettem attól, hogy végre megéltem a gyengeségem.

Már nem félek attól, hogy nem vagyok jó coach, amiért nem láttam meg egyből a kiutat. Már tudom, hogy pontosan attól leszek hiteles, hogy meg mertem élni a negatív érzéseimet is. Így át tudom majd érezni azt, amit megoszt velem a szemben ülő ember. Így tudok segíteni. Mert jártam már lent a mélyben. Ezért tudom, hogy van kiút.

Ha Te még lent vagy, és segítségre van szükséged, a Kapcsolat oldalon található űrlap kitöltésével tudsz jelentkezni online beszélgetésre. Háromszor egy órás alkalmat tudok felajánlani díjmentesen az első tíz jelentkezőnek.

Kívánok szebb napokat, erőt és kitartást!

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!